Szebeni Lajos - 2008.10.10.
Az Innen nézve (ilyen Szentendre) kezdőlapja »
Amit régóta emlegettek,
bekövetkezett: három
ún. angol ház levált a
távfűtő-rendszerről, és direkt
gázfűtésre (épületben elhelyezett gázkazán) állt át.
Miért? A kőkemény gazdasági
érdek győzött. A távfűtés
drágább, mint a gázfűtés.
Miből fakad ez? Az utóbbi esetben a gázt közvetlenül a kazánhoz vezetjük, itt jó hatásfokkal elégetjük, majd a kapott
hőt keringtetett víz segítségével eljuttatjuk a radiátorokba. Távfűtés esetén a
gázt fűtőműben elhelyezett
kazánokban elégetjük, a kapott hőt több ezer méter
hosszú föld alatti szigetelt
távvezetékekben keringő vízzel közöljük, majd egy-egy
részét ún. hőfogadó állomásokon lévő hőcserélőkön
keresztül egy kisebb nyomású,
áramló víznek átadva, juttatjuk el a radiátorokba. Már a
leírtakból is látszik, mennyivel bonyolultabb, üzemeltetés
szempontjából drágább az
utóbbi megoldás, a nagy hőveszteségről nem is beszélve.
Az arányokról csak annyit:
direkt gázfűtésnél 10-20,
távfűtésnél 1400-1500 lakás
fűtése
nálunk a
cél. A költségek
fedezésére
szolgál a
számlákon
feltüntetett: "Távhőszolgáltatás
alapdíj" és a "Hőfogyasztás,
fűtés" díja. Az előbbi teszi ki
az éves költség kb. 40%-át. Ez
direkt fűtésnél megtakarítható. A második, mely a felhasznált gáz árával arányos,
szintén alacsonyabb lehet, ha
figyelembe vesszük a kisebb
veszteségeket.
Van-e még további előnye a
direkt fűtésnek? Igen, van.
Akkor fűthetünk be évközben,
amikor azt az egy kazánra
települt közösség akarja. A
lakások piaci értéke jelentősen
megemelkedik.
Ezek után joggal merül fel a
kérdés az olvasóban: ennyi
előny mellett van-e hátrány?
Mit válasszunk? Az egyik
hátrány, hogy ha valaki a közös
gázszámlába nem fizeti ki a
részét, a többieknek kell azt
kiegyenlíteni, ugyanis nem
fizetés esetén a szolgáltató a
gázt kikapcsolja. Hátrány az is,
hogy a fűtéssel mindig a
leghidegebb lakáshoz, illetve a
"legfázósabb" lakóhoz kell igazodni, ami a takarékosságot
gátolja. Hátrány továbbá az is,
hogy az átalakítás mintegy 600
ezer forintba kerül lakásonként.
Mindezek rövid távra szólnak.
A távlatokat tekintve még több
a probléma. Napjainkban három fogalom forog közszájon:
1. az energia ára, 2. az ellátás
biztonsága, 3. alternatív energiaforrások. Az utóbbi kettő
csak nagy egységű, energiatermelő berendezésekben valósítható meg igazán, és ez
távlatokban a távfűtés árát
versenyképessé teszi. Néhány példa: biomassza alkalmazása, visszatérés - akár részlegesen is - bizonyos olajfajták
elégetésére, napelemek telepítése, melyeknél a vill. telj.
ingadozása csak központilag
kompenzálható, újabb gázmotor telepítése a gáz és a villamos-energia mindenkori ára
függvényében.
Fontos elem a környezetvédelem is. Olyan helyen (Kálvária út), ahol több ezer gépkocsi közlekedik, a levegő
szennyezett, és ez nem növelhető elszórtan jelentkező füstgáz-kibocsátó objektumokkal.
Ez előbb-utóbb önkormányzati kérdéssé válik. Ez esetben
ugyanis nemcsak a kibocsátott
káros anyag mennyisége, hanem az ún. "lehígulás" is érdekes. Engedélyhez kell kötni
a létesítést.
Utoljára hagytam egy igen
fontos politikai kérdést. Hazánkban több mint 600 ezer
távfűtött lakás van. Az itt lakók szavazópolgárok is, akiknek véleményét a különböző
"szinteken" figyelembe veszik, és ez az árakban mindig
meg fog jelenni, esetleg más
felhasználók rovására is.
Mindezek figyelembevételével
kimondható, hogy a távfűtésnél kell maradni, természetesen a meglévő rendszer korszerűsítése, valamint a VSz Zrt.
"fogyasztóbarát" szellemének
erősítése mellett.
(A szerző a Püspökmajor Lakótelep Baráti Kör elnöke.)
(Szentendre és Vidéke)
Az Innen nézve (ilyen Szentendre) kezdőlapja »
|
