- 2006.12.26.
Az Innen nézve (ilyen Szentendre) kezdőlapja »
Szentendre óvárosa a 18. században, a barokk korában nyerte el ma is látható arculatát, részben már a középkorban, sőt korábban kialakult főbb utak, utcák mentén.
A Szerb Kereskedőházat - Fő tér 5. - barokk stílusban építették az 1720-as években. A tér keleti oldalán, a Dunával párhuzamosan elhelyezkedő, tömegével, magas tetőszerkezetével a Fő teret uraló, a figyelmet magához ragadó épületegyüttes eredetileg hat (keskeny, magas, szorosan egymáshoz simuló) házból olvadt össze. A 18. század második felében, vagy a 19. század elején egységesítették a hat épület homlokzatát és hozták közös tető alá őket. Nyeregtetős lakó- és kereskedőház, a földszinten üzletek, az emeleten lakóhelyiségek voltak, a tetőteret raktárnak használták. A ház földszintjén nyílt meg 1978-ban a Szentendrei Képtár.
A "kereskedőház" elnevezés nem csupán a tulajdonos foglalkozására utal, sokkal inkább az épület belső funkcionális tagolódására. A négyszintes házak utcai szintjén volt az egy vagy több bolthelyiség, az emeleten lakott a család, a pince és a magas belterű padlás pedig az árúk raktározására szolgált. A padláson helyezték el a keletről hozott nyersbőröket, fűszereket, szőnyegeket, a nyugatról szállított szövetféléket, a pincében pedig pl. a helyi termesztésű vörösbort. Az egyes szinteket a pincétől a padlásig vezető zárt, belső lépcsőház kötötte össze. (A belső közlekedést biztosító, zárt lépcsőházzal épült, négy szintre tagolódó kereskedőház nem fordul elő másutt a korabeli magyarországi építészetben, így az a szentendrei szerb-görög kereskedőkhöz köthető.)
|
Szentendre legnagyobb kereskedőháza a 18. század közepén barokk stílusban épül Bóbics-ház (Görög utca 6.) Az épületben fennmaradtak azok a gerendák a tetőszerkezetben, amelyek az emelőcsiga felfüggesztésére, a bálázott árúk csúsztatására szolgáltak - hasonló megoldású, nagy teherbíró gerendázat volt a többi emeletes kereskedőházban is. A házon található sarokerkély nem öncélú díszítőelem, hanem sokkal inkább a ház tulajdonosának foglalkozását szolgáló praktikus megoldás. Az erkélyről már messzire lehetett látni a Dunán hajón, vagy délről tengelyen szállított árúk érkezését, a hajók kikötését, a portékák ki- és berakodását. Sarokerkélye, ablakai, valamint az ereszpárkány fölötti áruberakó nyílás érdemel figyelmet. Szép a klasszicista ráccsal díszített függőfolyosó. A teljesen alápincézett épület bejárata a falazott kerítésbe vágott Görög utcai kapu volt.
|
A Fő tér 12. szám alatt álló késő barokk, kora klasszicista Dimcsics-ház a 18. század közepe táján épült. A kosáríves barokk kapu azonban későbbi, zárókövén az 1800-as szám látható. Figyelmet érdemel a dongaboltozatos kapualj és a barokk boltozatos lépcsőház. Az udvari homlokzat nyitott folyosója klasszicista díszítésű.
|
A Dumtsa-ház - Péter Pál utca 6. - jellegzetes szerb kereskedőház. A timpanonos kapu szárnyai copf stílusban készültek. Eredetileg görög kereskedőé volt az épület, mely két részből - lent hatalmas pince, fent lakóház - állt, középen a kerítésbe vágott kapuval. A múlt század második felében vette meg Dumtsa Jenő, Szentendre első polgármestere. Az épületben működik az 1972-ben alakult Vajda Lajos Stúdió.
|
A szerb tanítóképző épülete - Fő tér 6. - emeletes, copf stílusban épült 1794-ben. Az épület adott otthont az első szerb tanítóképzőnek 1816-ig, majd gimnázium, 1952-től Ferenczy Károly Múzeum, 1972-től Ferenczy Múzeum, ill. ebbe az épületbe költözik ugyanekkor Budapestről a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Az épület tulajdonjoga 2009-től visszaszáll a Szerb Ortodox Egyházra.
|
A harangozó háza - Rákóczi Ferenc utca 1.- Szentendre egyik legrégebbi, falusias jelleget őrző, hangulatos épülete 1779-ben épült iskola céljára, 1805-től tanítólakás, 1845-től a mindenkori harangozó lakása. A ház 1977-től múzeum, a Népművészetek Háza.
|
A Nikolics-ház - Fő tér 11. - copf stílusban épült. Az 1700-as évek végéből származó épület emeleti ablakai fölött rozettás füzéres domborművek láthatók.
|
A Pálffy-ház - Fő tér 17. - korábban Kálics-ház - 1781-ben épült. Kosáríves barokk kapujának zárókövén a Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság jelvénye látható, mely három elemből tevődik össze. A pravoszláv kereszt a görögkeleti vallást, a 4-es szám a négyszázalékos tisztes kereskedői hasznot, a horgony pedig a vízi úton történő szállítást szimbolizálja.
|
A Fő tér 8. számú ház (kereskedőház barokk stílusban, épült 1737-ben) kapujának zárókövén ugyancsak látható a négyes szám:
|
A Korona Vendéglő épülete - Fő tér 18. - a város egyik legszebb rokokó műemléke. Az eredetileg vendégfogadónak épült ház 1770 körül készült el.
|
A kereskedőházak, a polgárházak mellett létezik még egy ugyancsak foglalkozáshoz köthető épülettípus: a szőlősgazdaház. A legismertebb, ma is látható szőlősgazdaház az úgynevezett Ráby-ház. Jellegzetes barokk lakóépület, közös udvarú kettős lakóház, kazettás nagykapuval, kovácsoltvas pincekapuval, kőkeretes ablakokkal. Jókai Mór: Rab Ráby című regényéből ismert Ráby Mátyás ebben a házban élt.
|
A Ráby-ház kosáríves kapujának zárókövén szőlőfürt, valamint az 1768-as évszám látható:
|
A város tájszerkezete és történelme meghatározta építészetét. A történelmi városmag jellegzetességét a barokk kapuk, a szűk sikátorok, a szorosan egymás mellé épülő házak háromszögletű tűzfalai, összeérő piros cseréptetői adják. Ha a Szamár-hegyen, a mediterrán hangulatú utcákon sétálunk, az épületek sok-sok szép dísze a régen élt emberek szépség iránti igényéről mesél nekünk.
Az Innen nézve (ilyen Szentendre) kezdőlapja »
|
