Török Monika - 2005.09.08.
Az Innen nézve (ilyen Szentendre) kezdőlapja »
Egy olyan kisvárosban, ahol az utcákat eleve egy lovas, illetve két alkudozó kereskedő napi átmenő forgalmára kalibrálták még valamikor a középkorban, jelent némi problémát a lakosság számának emelkedése. Szentendrén évek óta egyre brutálisabb a reggeli közlekedési helyzet. Sokak szerint tarthatatlan is. Megoldás? Egyelőre nincs.
Szentendrén a lakosság csak nő és nő, ami egyfelől igen dicséretes, másfelől számtalan problémát vet fel. A városi iskolák java része a történelmi belvárosban van, gyakorlatilag egy radírhajításnyira egymástól, így az a család, aki be akarja íratni a gyerekét valamelyik iskolába, tulajdonképpen vaktában is bökhet a térképre, egyfelől biztosan eltalál legalább két közoktatási intézményt, másfelől úgyis eltörölték a körzethatárokat, úgyhogy édes mindegy, melyiket választja - már bizonyos ideológiai határokon belül.
Ez viszont azzal jár, hogy akik történetesen nem a két "külvárosi" általános iskola, a Barcsay vagy az Izbégi felé igyekeznek, azok bizony gyakorlatilag a teljes Dunakanyar iskolaköteles populációjával kénytelenek megküzdeni a parkolóhelyekért az amúgy gyalogos közlekedésre is csak szűkösen alkalmas utcácskákban.
A Templomdombi Iskola már évek óta azzal próbálkozott, hogy megakadályozza az autósok behajtását az egyirányú sikátorba - ezt ügyeletes gyerekek kordonjával kívánták eleinte elérni, de amit sikerült erkölcsi nevelés címen a tanórákon elérni, az egy-egy ügyeletben töltött reggel után semmivé foszlott az autós papák-mamák vérbő káromkodásai és olykor brutalitásba hajló erőszakossága folytán. Ekkor megállni tilos táblákat tettek ki az iskola és a könyvtár közötti, szintén szűk utcában is - ennek csak az után lett foganatja, hogy egy időben minden reggel provokatívan odaparkolt egy rendőrautó, és láss csodát, rögtön felismerte mindenki a tiltó táblákat. Ám ezzel csak a Templomdombi úszta meg. A Rákóczi iskola, amely általános iskola és gimnázium is egyben, plusz itt van a városi tanuszoda, tehát létszáma és forgalma túlnyomónak mondható, képtelen megbirkózni a helyzettel. Az iskola előtti zsákutcát ugyan sikerült átminősíttetni egyirányúvá, ám mivel nem csak ide, hanem még vagy három szentendrei közoktatási intézménybe is erre vezet az út, reggelente nem csupán a kialvatlanság, hanem a közlekedési helyzet is stressz-közeli állapotba hozza a szülőket.
A Duna parton lévő AGY iskola parkolója hozzávetőleg tíz autó befogadására alkalmas, amit hiba nélkül ki is használnak, de ennek következtében a forgalom a szintén egyirányú kis utcában reggelente akkora, mint búcsúkor. Az Áprily téren lévő Református Gimnázium még rosszabb helyzetben van, aki itt forgolódik az autójával, abba a 11-es főút teljes egészében rohan bele. A szintén egy imányira lévő Ferences Gimnázium utcája pedig olyan szűk, hogy igencsak össze kell húznia magát egy szélesebb autónak, hogy egyáltalán beférjen. Megállásról pedig még nem is álmodozhat.
Mondhatnánk nagy okosan, hogy lehet ám gyalog iskolába menni, hiszen a mi időnkben nem volt ennyi autó, mégis kettest kaptunk matekból, ám ez legalább akkora marhaság, mint hogy a penicillin előtt is volt élet. A szentendrei iskolások szülei nem csak szentendreiek, hanem a környező településekről is szép számban érkeznek, s miután letették a gyereket, zömükben Budapest irányában távoznak, dolgozni. Ez autó nélkül legalábbis macerás. Aztán mondhatnánk azt is, hogy miért nem áll le a kedves szülő egy szép, tágas, napsütötte parkolóban és sétál kéz a kézben a gyermekkel az iskoláig, hiszen ez a személyiségfejlődésnek is jót tesz - de aki ilyet mond, az életében nem járt még Szentendrén, ami nem csak ebből a szempontból jelentős mulasztás.
Megoldás? Még elképzelések se nagyon vannak. Nyilván nem választhatja mindenki azt a megoldást, hiszen az utcák nem tágíthatóak, mint a Barcsay, amelyik a bérlakás-építési program keretében kapott a várostól plusz félméternyi úttestet és két fekvőrendőrt, zebrával, a könnyebb közlekedés kedvéért - igen, ezért is évekig küzdött. Ameddig pedig valakinek nem kattan be a nagyon zseniális ötlet, addig Szentendrén marad az extázis fél nyolctól nyolcig.
|
